Azért is szerettem volna egy ilyen bejáratott közhellyel indítani, hogy már ezzel is jelezzem, mi várható majd a későbbiekben errefelé. Szóval, hogy még a legelején lelőjjek minden poént, ez a csodálatos blogkezdemény azért jött itt létre, hogy a még januárban elkezdett, és azóta folyamatosan írogatott One Direction Fanfiction -ömet megoszthassam a nagyvilággal. (Bár jelen pillanatban abban is kételkedek, hogy akár egy ember is arra vetemedjen, hogy elolvassa ezt a maszlagot) Fontosnak tartom megemlíteni, hogy:
1. pont: Soha, de soha nem írtam meg fanfictiont. Illetve, párszor elkezdtem már, különböző témákban, de körülbelül fél oldal után hagytam abba. Ezért várhatóan rengeteg amatőr hiba és hülyeség belekerül majd. Ne bántsatok érte nagyon, csak közepesen.
2. pont: Nem ismerem sem Louist, sem Zaynt, Liamet, Niallt és Harryt, épp ezért a karakterük valamilyen szinten a képzeletem szüleménye. Valószínűnek tartom, hogy a valóságban sok szituációban egyáltalán nem úgy viselkednének, mint a történetben. De ez a fantázia szépsége (:
3. pont: A főszereplő, és minden mellékszereplő teljes egészében a képzelet szüleménye. Mivel egy lusta dög vagyok, és utálok nevek után kutakodni, általában a menedzserek, biztonsági őrök, stb. teljes mértékben eltérnek a valóságbeli megfelelőjüktől.
4. pont: Nem tudok szűkszavúan fogalmazni. Általában túlzottan hosszú mondatokat írok, rettentően sok zárójeles megjegyzéssel, és cinikus/ironikus hozzászólással. Szóval akitől ez a stílus távol áll, annak nem feltétlenül ajánlom ezt a kis irományt.
5. pont: A fejemben már vannak hosszútávú tervek, hogy meddig fogom húzni-halasztani a történetet, de jelen pillanatban ez egy határozatlan ideig tartó szerződés, azaz nem tudnám megmondani, hány fejezetet fogtok kapni. Ahogy magamat ismerem, rettentő rendszertelenül fogok frissíteni, és... ilyesmik.
6. pont: Egy valamit biztosan ígérni tudok: Rengeteg olyan elem lesz a történetben, amiket eddig nem nagyon olvashattatok One Direction történetekben. Ezek általában két dolog miatt kerülhettek bele: Vagy én ragaszkodtam hozzájuk nagyon. vagy a környezetemből érkezett egy két kósza ötlet. De természetesen vannak olyasmik is, amik nem túl eredeti és különleges ötletek, és lehet, hogy már máshol is olvastatok hasonlót. Most elmondom, hogy senkiről nem koppintottam semmit, a világ telis tele van hasonló dolgokkal, és nem szándékozom direkt eltulajdonítani más munkáját.
7. pont: Mivel hihetetlenül fontosnak tartom, hogy megemlítsem őket, ezért végül következzék a "nyálas köszönetnyilvánító rész". Szóval egy óriási köszönetet érdemelnek elsősorban a szobatársaim. Milliónyi jó és érdekes ötletük volt, és bármikor tanácstalannak éreztem/érzem magam a folytatással kapcsolatban, ők kitartóan bombáznak a dolgaikkal, és arra is ők vesznek rá általában, hogy nekiálljak írni.Köszi Vivi és a Zsófik. Aztán szintén köszönet illeti (úú, ez is aztán modern kifejezés) Nikut és Anitát, akik már a csodálatos publikálás (értsd ez előtt a blog előtt) elolvastak pár fejezetet, és nem haltak meg az unalomtól, illetve eddig az arcomat sem akarták szétverni (vagy legalábbis nem értesítettek róla). Aztán köszönöm mindenkinek, aki valahi is legalább egy bátorító szót elejtett ezzel az egésszel kapcsolatban, és tulajdonképpen a világnak, amiért elviselnek (:
8. pont: Eszméletlenül igénylem a visszajelzéseket, úgyhogy igazán jólesne, ha megszórnátok pár kommenttel. Már csak az érzés, hogy valaki annyit odaír, hogy hééé, itt vagyok, elolvastam, rettentően jó lenne. Szóval ne habozzatok, ha valami ilyesmi jutna az eszetekbe. (:
9. pont: ez a történet egyáltalán nem annak indult, ami lesz belőle. sablonosnak hangzik, de tényleg így van.
10. pont: csak azért van, hogy valami szép kerek szám legyen.
Hát, előzetesnek így ennyit. Nagyon-nagyon remélem, hogy legalább egy ember lesz rajtam kívül, aki élvezni fogja ezt az egészet. Ha pedig nagyon borzalmas és értékelhetetlen a történet, dobáljatok meg valamivel. csak ne paradicsommal, mert azt szeretem, és még félreértelmezném (:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése